Amikor lekerül a rózsaszín szemüveg és csillapodik az agyköd, elkezdjük látni a másikat teljes valójában. Beindulnak a szürke hétköznapok és jön az egymáshoz csiszolódás időszaka. Vélhetően lesznek dolgok, amiket a maguk idejében végig kell veszekedni - feltéve, ha nem akartok a szőnyeg alá söpört dolgok "huplijában" egyszer majd felbukni és nagyot esni.
Egy kapcsolat ezen szakaszában "perdöntő" jelentőségű lehet két kritikus tényező: a kommunikáció és a szeretetnyelvek.
Fontos megtanulni jól kommunikálni a társunkkal: még a vita hevében is érdemes kerülni a "te mindig...", "te sose..." kezdetű mondatokat, és megpróbálni helyette az érzéseinket átadni. Ehelyett például: "Te sose viszel el táncolni." mondhatod ezt: "Olyan boldoggá tenne, ha elmennénk táncolni a jövő héten."
Egymás szeretetnyelvének feltérképezése és "tárgyalási szintű" ismerete pedig amiatt fontos, hogy (1) szeretetünket a számára is megfelelő módon tudjuk kifejezni a társunk felé, és (2) mi magunk is szeretve érezzük magunkat azáltal, hogy társunk is úgy fejezi ki szeretetét, amiből mi megértjük.
Ezzel együtt persze számtalan más buktató akad a közös úton, amikor nagyon könnyű lefele spirálba csúszni. Legyél tudatos, és előzd meg ezeket: a mélyebb önismeret meglátásom szerint jobb kapcsolatokat eredményez. Fedezd fel magadat a kíséretemmel, FOGLALJ KONZULTÁCIÓS IDŐPONTOT.