Munkahely és karrier

Egy ideális világban a munkát nem munkának érzed. Azt hiszem, akkor vagy a helyeden. Olyan szomorú látni a mémeket arról, hogy "már megint hétfő" és "péntek a kisszombat", mert ezek mögött az a rideg valóság áll, hogy az életünk nagy részét végigszenvedjük, sőt drasztikusan fogalmazva: kidobjuk a kukába. Persze "meg kell élni valamiből" - de milyen jó lenne, ha ezt lelkesedve, ihletetten, tele kreatív lendülettel tudnánk abszolválni. Nincs nálam a Szent Grál, egyet viszont saját tapasztalatból tudok: ha valami kapcsán eufóriát érzel, annak utána kell menni. Esélyes ugyanis, hogy az lesz a te utad. Ha félsz, ha kishitű vagy - GYERE és hozom a kalapácsot a kezedbe, lebontjuk azokat a falakat! 

Ennyit az "álommelóról" - ez mondjuk lehet a középtávú stratégiai cél, és ha elindulsz a kíséretemmel az önismeret rögös útján, még az is lehet, hogy egyszer odaérsz.

Rövid távon a következő helyzeteknek a megfelelő kezelésében, oldásában segíthetek neked:

• gyomorideggel mész dolgozni a főnököd/kollégák miatt,

• sorra át kell szervezni a programjaidat a túlórák miatt,

• és még így sem nyílnak karriertávlatok előtted,

• lassan haladsz a munkával és ez folyton feszültséget gerjeszt benned,

• tologatod a nemszeretem feladatokat és a végén azt se tudod, hova kapj...

... és még sorolhatnám a munkahely kapcsán adódó mindennapos "léleknyúzó" dolgokat.

Ha ezektől szenvedsz, érezd, hogy nem vagy egyedül - néha Góliát is elfárad. ❤️ FOGLALJ IDŐPONTOT MOST - legyen ez az első lépésed egy kevésbé nyúzott önmagad felé. Nem, nem a munkahelyed fog kizöldülni: te fogod könnyedebben venni ezeket a helyzeteket, mert olyan belső erőforrásaidat mozgósítjuk, amiknek meglétéről elképzelhető, hogy még te sem tudtál.