A gyomrodban érzed, az alhasadban, a torkodban. Van, hogy egy sima pizzarendelésnél is megremeg a hangod a telefonban - a fontos, kényesebb hívásokat pedig inkább halogatod. Így pedig csak még jobban szorongat. Van, hogy a szorongás annyira a mindennapjaid részévé vált, hogy már nem is emlékszel, milyen, amikor nem feszül a tested. És a legtöbbször nem is tudod kifejezetten megmondani az okát. Hozzászoktál a görcsben álló gyomorhoz, az összeszorult torkodhoz. Állandó készenléti állapotban vagy, akkor is, ha nincs semmi veszély.
NEM TUDOD, MI, DE VALAMI NEM OKÉ
- és ezzel nagyjából el is fogytak a szavak, amit biztosan ki tudsz jelenteni arról, hogy miben vagy épp. Talán nem vagy a helyeden. Talán túl sok a stressz. Talán kiégtél.
Mondok pár varázsszót: felszabadultság, önbecsülés, jó vagy, szerethető vagy. A szorongást nem legyőzni kell, hanem a lélek szorítását centiről centire oldozni - és egyszer csak azt veszed észre, hogy mázsás terheket dobtál le. Pedig az élethelyzeted ugyanaz, csak te belül más vagy - a lelked ötösbe kapcsolt és már nem kettesben erőlködik, hanem élvezi a sebességet. Ha ez jól hangzik, FOGLALJ IDŐPONTOT MOST, és tarts velem a könnyedebb önmagadért.